Teljes, nagy interjú fordítása!

"A karrierem olyan, mint egy articsóka" - kezdi az interjút Katy, a Vanity Fair főszerkesztőjének, Lisa Robinsonnak. "Az ember azt gondolhatja, hogy könnyű, sikamlós, édes vagyok, és nem is tudom, hogy van valami mágikus lökés bennem. De van egy egészen másik oldalam is, amely eddig a nép számára nem létezett."

Perry, elmondja Robinsonnak, hogy Santa Barbara partján találta meg a saját tűzijátékát, a hamvai, ahogy kigyulladt, még mindig a tenger mossa, jelezve, hogy ott járt. Barbara partja számára az újjászületés volt, amely egy új lényét élesztette fel. És itt ismét előjött a neveltetés kérdése. "Nem volt gyerekkorom." - mondja, miközben hozzáteszi, az anyja soha nem olvasott fel neki könyvekből, kivéve persze a bibliát, nem szabadott "sátánit" mondania, mint például "Mocskos ördögbe!". Nem hallgathatott világi zenét, így a barátaihoz surrant át a zenére szomjazó Perry. "A Planned Parenthood-on nőttem fel, olyan volt, mint egy abortusz klinika." - mondja elgondolkodva Robinsonnak. "Rémült voltam, úgy éreztem bombáznak, mikor ott jártam. Nem lehetett a nőknek sok igénye, vagy biztosítása. Így magamnak kellett róla gondoskodni, hiszen ez nálunk tabu volt. Ott, idegen helyen tanultam meg, mi az a fogamzásgátló."

"Néha úgy gondolom, amikor a gyerek felnő, akkor nő fel a szülő is." - Katy-nek evangélikus-lelkész szülei vannak. "Velem legalább is így volt. Egymással, kölcsönösen nőttünk fel. És én már így nem próbálom megváltoztatni őket, s ők is hagynak engem ilyennek, amilyen vagyok. Mi abban értünk egyet, hogy nem értenénk meg egymást. Ők már csak izgatottak (a sikerem miatt). Ők boldogok, hogy a dolgok jól mennek körülettünk. Van három gyermekük, s egyiküket sem kísértette meg a drog - pedig aztán nekem volt bőven lehetőségem rá. Illetve nem kerültünk börtönbe." Katy anyja is megerősítette Robinsonnak, hogy büszke lányára. "Az Úr mondta nekem, mikor terhes voltam; ő nagy ember lesz."

"Én egy nagyon nem-elfogadó családból származom, de én nagyon elfogadó vagyok." - mondja Perry vallásos meggyőződéssel. "Russell például hindu vallású, és ez annyira nem is zavar engem. Ő meditál reggel s este, s nekem ez nem számít. Megengedem neki, miszerint ő is megengedi nekem, hogy legyek az, aki akarok." Perry azt mondja, ő még nem nőtt fel teljesen. "Én örök gyerek vagyok, aki rendszerint, minden miatt megkérdezi: «Miért?» Például a  hitemnek is kell még hit. Mert én mindig kérdezem: «Miért?»" - mondja. "Én úgy gondolom, ebből a szempontból vándor vagyok. Nyitott vagyok az új lehetőségekre. Egy nagy szivacs vagyok, széles és terebélyes. Mindent magamba szívok, s ezáltal a nézőpontom folyamatosan bővül. Körül ölel így engem különböző kultúrák, emberek, vélemények és perspektívák. Csak nézz az égre fel!"

A házasságáról Katy azt mondta, soha nem volt unalmas pillanat benne, s Russell "soha nem hazudott nekem! Bízom benne, az igazság is a bizalom egy szintje, amelyet keményen felépítettünk." Mikor a hírhedt fotóról kérdeztünk, amelyet Rusell tett közzé Twitteren, melyben Perry smink nélkül az éjszaka közepén látható; Katy csak viccnek vette ezt. "Mi csak szórakoztunk" - mondja. "Nem igazán érdekel. Általában így festek. Én csak egy nő vagyok a sok közül. Igaz, több arcom van, talán egy kész falu kitelne belőlem, de nem vagyok tökéletes. Reggelente nem úgy festek mint Gisele Bündchen."

"A sajtó nem a barátod akar lenni, amikor a házasságodat közelíti meg." - magyarázza Katy, aki magánéletben szűkölködik Rusell-lel. "Ez az ok, amiért nem adtuk el a képeinket az esküvőről a magazinoknak. Pedig több millió dollárt ajánlottak fel. Több milliót."

Robinson: "És miért nem fogadtad el a pénzt, s adtad oda valami jótékonysági szervezetnek?"

Katy: "Mert ez a magánéletem egy darabjába került volna. Én egyébként is mindig adakozok, nem kell ehhez eladott, kapott pénz. S igen, akartam egy pillanatot, az esküvői fotókat, amely csak a miénk. Ha odaadtam volna, az helytelen figyelmet irányított volna rám."

Katy a Grammy-n mutatott egy kis esküvői jelenetet, erre azt mondja Robinsonnak: "Ez a pillanat nem volt erőltetett, kikényszerített. Zárt ajtók mögött mutattuk meg a felvételeket a barátainknak Rusell-lel, s ezért nem akartunk fizetséget. Olyan szép volt, pont, Valentin előestéjén!"

Perry beszél Robinsonnak az "I kissed a girl" számáról kerülvett vitáról. "Szerintem a szám működött. Arról énekeltem, végre, egy olyan dologról, amely létezett. De a lényege az volt, hogy ez csak egy móka, nem napirend." A szám felfújását Perry egy férfi újságírónak köszönheti, aki kiforgatta a szavait, hogy Katy tapasztalatból írta a számot. "Nem, nem volt tapasztalatom. Néhány mocskos hím publicista kreálta."

Perry ragaszkodik elveihez, a zenéhez, függetlenül attól, mi folyik körülötte. "Nem érdekel az emberek véleménye a kapcsolatomról. Nem érdekelnek az ócsárlások a mellemmel kapcsolatban. Ez rosszindulat. Az emberek vásárolják a lemezeim, s telt házas koncerteket adok. S végre hihetetlen visszajelzéseket kapok a zenémmel kapcsolatban. S ez az, ami egyedül számít." - de ennek a hihetetlen hírnévnek ellenére, Katy nem felejtette el, honnan jött. "Én semmit nem veszek készpénznek" - mondja. - "Van mögöttem 500 másik nagyon tehetséges lány. És tudom, hogy bármikor letaszíthatnak a megdolgozott helyemről. Hiszen ők is úgy kezdik mint én. 500 tonna e-mail kiadóknak, hogy végre valaki észrevegye őket. Így nekem most kell dolgoznom, csinálnom, mert a hírnév mulandó."

"Ha a mag, becsületesség, az én saját sztorim nem működik, akkor hiába a harang és sípszó körülöttem, az egész úszik." - mondja Perry, a zenére és arra célozva, nem veszítheti el önmagát. "Néha igen, megzavaró lehet a csillogás és a hírnév. De a férjem mindig visszahúz, s figyelmeztet. Szerintem csak az a lényeg, hogy mindennap tartsuk eszünkben a lehetőségeket, dolgozzunk keményen, hogy tovább dolgozhassunk, magunkon, mint művész. Már tudom a jövőbeli evolúciómat, ahová tartozni fogok. Én menni fogok a kibaszott Indonéziába, ahol még mindig hangos a könny és a kiáltás!"

Katy a júniusi számban debütál ezzel az interjújával. SAJÁT FORDÍTÁS!